Egy kevés kovász

A Ne vásárolj semmit nap alkalmából

Amióta a környezetvédelem és a túlélésre való jobb odafigyelés – a fenntarthatóság fogalmának bevezetésével – fontossá vált az emberiség egy részének, különféle rendezvények, események is kísérik a mindennapi erőfeszítéseket bolygónk életben tartása céljából. Amíg az 1980-as években még fehér hollónak számított emberközpontúságról, közjóról, gazdaságetikáról, teremtésvédelemről és csökkentett fogyasztásról beszélni, ma megsokasodott azon szervezetek, intézetek, egyetemek és civil emberek, tudós szakértők száma, akik munkájukkal, alkotásaikkal, viselkedésükkel és értékrendjükkel elősegítik a Ne vásárolj semmit! nap kezdeményezését és szellemét.

Mit is szeretne ez a nap üzenni, miért szervezték meg kezdeményezői?

A kanadai Adbursters (Reklámirtók) szervezet kezdeményezésére a Ne vásárolj semmit! nap a túlfogyasztás elleni jelképes tiltakozás szimbólumává vált, amely a hálaadás napja utáni első pénteken indult, 1992-ben. Ez a nap a karácsonyi bevásárlások kezdő napja volt, az első „fekete péntek”, amelyet azóta is kihasználnak a bevásárlóközpontok, üzletek marketing részlegei a tömeges vásárlásra, akciókkal, marketing fogásokkal. Magyarországon a Ne vásárolj semmit! nap november utolsó péntekjére esik, a karácsonyi bevásárlás kezdetére. A mozgalom a Tudatos Vásárlók Egyesülete kezdeményezésére jött létre hazánkban. Statisztikai adatok alapján a péntek az, amikor a legtöbbet vásárlunk, az impulzus vásárlások – amikor nem a megtervezett bevásárlólista alapján szerezzük be valós szükségleteinket – ilyenkor a legintenzívebbek. Az aktív, sokat vásárló emberből könnyen válhat kényszeres vásárló, akit a szenvedélybetegek közé sorol a szakirodalom. Magyarországon a lakosság 5%-a ilyen, de a nők akár 1/3-a is válhat kényszeres vásárlóvá. Már egyre többek által tudott tény az, hogy a túlfogyasztás oly mértékig fenyegeti bolygónkat, hogy a Föld ökoszisztémája messze nem elegendő a népesség hosszútávú eltartására. Magyarországon tavaly az ún. „túlfogyasztás napja” június 14-én volt, tehát mintegy fél év alatt éltük fel azon erőforrásainkat, amelyek egy évi fogyasztást lettek volna hivatva táplálni. Még egy adat: a fél évente vagy akár havonta lecserélt telefonok és elektronikus eszközeink hulladéka 40 millió tonnát tesz ki évente. Ezekből az adatokból is jól látható, hogy az a mentalitás, ahogyan gazdasági, kereskedelmi, vállalkozói életünket megéljük, csak nagyon rövid ideig tartható fenn.

A Covid 19 pandémia sok mindenre felhívta, felhívja figyelmünket. A Ne vásárolj semmit! nap szempontjából arra figyelmeztet, hogy meg kell változtatnunk gazdasági szemléletünket. A pénz- és nyereségközpontú gazdasági gondolkodást fel kell váltsa az az értékrend, amelyikben az ember áll a gazdasági élet középpontjában. Nem az ő fogyasztói és erőforrás jellege dominál, hanem az, hogy képes együttműködni, a másik ember javán, a közösségért, vagyis a „közjóért” dolgozni, s hogy nem egy kis részecske a gazdasági rendszeren belül, hanem képes megváltoztatni a rendszert, mert szabad és felelős egyén, Isten képmása.

A pandémia láttatni enged olyan szervezeteket, műveleteket, projekteket, amelyek ebben a szellemben születtek, ill. működnek tovább, s kovászként vannak jelen a gazdasági életben, mintegy befolyásolva a főáramú tenger mozgását. Vállakozói hálózatok, nemzetközi szervezetek, nívós mozgalmak képesek hirdetni és gyakorolni a közjó és az emberközpontúság elveit, s bár számban kevesebben vannak, mint a túlfogyasztók, értékben mindenképpen fölényt jelentenek. Mindenképpen terjedésük és nem eltűnésük figyelhető meg.

Magyarországon konkrétan érdemes a tudomány szintjén megemlíteni a KETEG (Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban) képzést és missziót, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem képzési programját, ahol az Egyház Társadalmi Tanításának elvei alapján egy alternatív, emberközpontú gazdasági tanítás folyik, de nem kevésbé fontosak azok a szervezetek, amelyeknél ezen elvek mentén folyik a gazdasági élet. Így érdemes megemlíteni az ÉrMe Háló vállalkozói hálózatát, akiknek szlogenje „Az üzlet több mint profit”, a Közösségi Gazdaság vállalkozóit, akik a Focoláre mozgalom részei, vagy a Keresztény Vállalkozói Konferencia eseményét, a keresztény vállalkozók éves találkozóját.

A Ne vásárolj semmit! nap szimbólum, egy másik paradigmát hirdet, mint a jelenlegi túlfogyasztásos. Hogy részt vegyünk rajta, vagyis, hogy ne vásároljunk semmit november utolsó péntekén, csak elhatározás kérdése, belső értékrendünk felülvizsgálata, rendbe tétele. Ugyanígy a gazdasági rendszer megváltoztatása is ennyire „egyszerű”: egy belső értékrendi változás, újragondolás szükséges. Ha megvan a helyes értékrend, képesek leszünk változtatni a környezetünkön. Ha nem vásárolunk semmit a Ne vásárolj semmit! napon, már egy nagy lépést tettünk a változás felé. „Egy kevés kovász az egész tésztát megerjeszti.” (Gal 5,9)

Dr. Baritz Sarolta Laura OP

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük