Rosacea

A rosacea igen gyakori, főleg az arc középső területén értágulattal, gyulladással jelentkező bőrpanasz, amely általában a harmincas életévekben kezdődik. Bár a nők gyakrabban érintettek, az igazán extrém súlyosságúvá (pl. borvirágos orrá) fajuló formák a férfiakra jellemzőek. A rosacea vezető tünete a fokozottan megnyilvánuló értágulat, amely különböző anyagokra (pl. forró vagy fűszeres ételek, koffein- vagy alkoholtartalmú italok) vagy környezeti hatásokra (napfény, UV-sugárzás, szél, fokozott hideg) jelentkezik. Zavarba ejtő szituációk, erős érzelmi hatások is kiválthatják a szokatlanul élénk érreakciót, az arc vagy az orr heves kipirosodását (flush).

Korai tünetként a bőrpír időnkénti megjelenése, majd elhalványodása figyelhető meg, ilyenkor az arcbőr bizsereghet, viszkethet is. Ez az úgynevezett előrozaceás szakasz, amikor a kiváltó okok hatására átmeneti bőrpír jelentkezhet. A tünetek rendszerint szimmetrikusan jelentkeznek a két arcfélen. Az előrehaladott rozaceás bőrön, főként az orron, apró piros, vagy gennyes pattanásszerű kiütések jelennek meg. A valódi pattanástól a mitesszerek hiánya különíti el. A gyulladás csökkenésével nem maradnak hegek. A késői szakaszban a faggyúmirigyek túlburjánzása miatt nagyobb csomók, az arc egyes részein torzító megnagyobbodás jöhet létre A legismertebb forma, amikor az orr bőrének karfiolszerű burjánzását észleljük. E mellé társulnak szemészeti elváltozások is: kötőhártya-gyulladás, de akár a szivárványhártya gyulladása is.

A betegség oka ismeretlen, kialakulásához szükséges az örökletes hajlam és különböző környezeti faktorok. A ma elfogadott elmélet szerint a betegség gyökere a bőr ereinek hibás vegetatív beidegzése. Ezen elmélet látszik alátámasztani a rozacea migrénnel való kapcsolatát. Hormonális változásokhoz is kötődhet, ezért a tünetek a klimax környékén kifejezetten romlanak. A betegség kapcsolatban van egy élősködő bőratka elterjedésével is, ami a szőrtüszőkben él. Magas vérnyomás, emésztési panaszok, gyulladások ronthatnak az állapoton.

Időről időre kezelésre van szükség, mert nemcsak fizikai kellemetlenséget okoz, hanem lelkieket is, a beteg önbizalmát rombolja. A háziorvos mellett a bőrgyógyász segíthet leginkább, elsősorban a differenciál diagnózisban, de szükség lehet góckutatásra is. Enyhébb esetekben nyugtató krémeket ajánlhat az orvos, ha göbcsék, hólyagok alakulnak ki, szájon át szedhető antibiotikum is szükséges lehet, a maradandó értágulatok értágulatok lézerrel jól gyógyíthatók, sőt műtét is szóba jöhet a súlyos elváltozásoknál. Kerülendők a kipirulást okozó élelmiszerek, italok, így az alkohol, a forró, fűszeres ételek fogyasztása. Fürdés, zuhanyzás alkalmával célszerű kerülni a túl meleg vizet, és a szaunázás szintén kerülendő. Mivel a napfénynek provokáló szerepe van, javasolt magas faktorszámú fényvédő krém. Télen a szabadban végzett munka, vagy sport során célszerű maszkot viselni. A kozmetikumok megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a készítmények közül ne az olajos és vazelin alapú termékeket válasszuk! Próbáljuk kerülni a stresszes állapotokat!

Álljon itt végezetül Francisco de Quevedo spanyol szerző Egy nagyorrú ember című versének záró szakasza:
„orrabb orrot orránál ki se látott,
ormányfő, főorr, orrféle maszkforma,
fagydaganatfán lila borvirág volt.”

Dr. Nardai Ilona