Inter Arma CaritasJúliusMagazin cikkek

„Béke veletek!”

A béke a Szentírás és az Egyház egyik központi fogalma, kezdve a hétköznapoktól a szent liturgiáig, át meg átjárja életünket, amely legszembetűnőbb módon főként köszönés, üdvözlés formájában nyilvánul meg. „Áldás, békesség!” – halljuk sokszor. Ez eredendően a ferences „Pax et Bonum” köszönés/jelige magyar változata, később vált a magyar reformátusok köszönésévé. „Béke veletek! Az Úr békéje legyen veletek!” – ezek pedig a szentmise gyakori üdvözlő formái.

Az Úr Jézus szülőföldjén is így köszöntötték egymást az emberek: Béke veled! Érdekességképpen megjegyzendő, hogy az Üdvözlégy imádság héber változatában is ez szerepel: shalom lach Mirjam, vagyis béke neked/veled, Mária. Bár ezeket halljuk akár naponta, mégis ennél sokkalta lényegesebb, hogy az egyház nem pusztán így köszön, hanem közli, közvetíti is a békét a szentségek révén. Ezt a békét pedig nem magától veszi, hanem az Úrtól kapja, aki megígérte: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek!” (Jn 14,27).

A béke fogalma igen gazdag jelentéssel bír a Szentírásban mind ószövetségi (shalom), mind pedig újszövetségi (eiréné) változatában. Íme néhány, a sok jelentés közül: békesség, egyetértés, jó(l)lét, épség, egészség, gazdagság, üdv(össég). Mindez pedig három síkon: béke önmagammal, béke Istennel, béke környezetemmel (testvér, barát, emberek). Ez így együtt a teljes békesség, az összhang. Ha valamelyik csorbul, megbomlik az összhang, sérül a békesség telje. Ezt a békét csakis az Úr tudja megadni és biztosítani. Ő, ki Izajás próféta jövendölése szerint a béke hercege (Iz 9,5), kinek születésekor az angyalok békét hirdettek a földnek (Lk 2,14) és aki azért jött e földre, hogy „lépteinket a békesség útjára igazítsa.” (Lk 1,79). Az Úr ajkáról is elhangzik a béke szó, igaz, inkább a gyógyítással kapcsolatban, pl. amikor a meggyógyítottat így bocsátja el: Menj békével! (vö. Mk 5,34; Lk 7,50; 8,48). Az utolsó vacsorán is beszél a békéről, erről tanúskodik a Szent János apostol szerinti evangélium ún. búcsúbeszéde.

Különös azonban, hogy az evangélisták nem jegyeztek föl olyan esetet, amikor az Úr földi életében kifejezetten a béke veled/veletek! üdvözlést alkalmazta volna. Mintha a feltámadás utánra tartogatná. Véletlen lenne? Aligha! A Föltámadott pedig mindig így köszön: Béke veletek! Hiszen pontosan az ő feltámadása szerzi meg számunkra az igazi kiengesztelődést és a valós békét. Az ő születésével beköszöntött a béke a világban, de az ő szenvedése, halála és feltámadása hozta el a teljes békét a világba, a világnak. Helyreállította az egyensúlyt ég és föld között, s főképpen a szív mélyén, ahol kezdődik a béke („Bent: csend. A béke itt kezdődik.” /Reményik/). Ennek feltétele a kiengesztelődés. Ezért hát az sem véletlen, hogy éppen feltámadása után alapítja meg a kiengesztelődés szentségét, a gyónást, amelyben eljut hozzánk az ő békéje azáltal, hogy kiengesztelődünk Istennel, magunkkal és a közösséggel („Békíts ki Magaddal s magammal, hiszen Te vagy a Béke” /Ady/). Ebből a tapasztalatból, élményből indulhat el a béke építése kifelé, ez pedig mindannyiunk feladata. A béke mindenekelőtt isteni áldás, „Ő az Áldás, Ő a Béke” – mondja Babits, de az embernek is közre kell működnie annak megteremtésében.

„Boldogok a békességszerzők” – hirdeti Jézus a hegyibeszédben, szó szerint a békecsinálók, azok, akik fáradoznak a békéért, dolgoznak érte. Békekötés mondja nyelvédesanyánk, ami annyit jelent, hogy újra és újra kell kötni, csomózni a béke szálait emberek, nemzetek, országok között, ill. fenn kell tartani a békét. Katonai szakszóval élve ez a békefenntartás. Békében és a békéért élve remélhetjük, hogy végtére eljutunk a béke honába (vö. „Isten országa…igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.” Róm 14,17). Voltaképpen ezt kérjük valahányszor, amikor egy-egy elhunytért imádkozunk: Nyugodjék békében!


Végezetül álljanak itt Erdő Péter bíboros úr szavai, melyek az idei nemzetközi katonai zarándoklaton hangzottak el Lourdes-ban: „Krisztus békéje nem olyan, mint amilyet a világ szokott adni. Mert a világ sokszor önző hatalmak győzelmét nevezi békének. Krisztus békéje az igazságosságon és a szereteten alapul. Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, a betegek gyógyítóját, hogy gyógyítsa meg beteg világunkat!” Béke Királynője, könyörögj érettünk!

Nagy Ferenc Endre tábori lelkész százados
INTER ARMA CARITAS – A tábori lelkészség és a Honvédelmi Minisztérium műsora a hazaszeretetről (Szerkesztő – Fodor Endre; minden szerdán 19:25-kor)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük