Boldog Apor Vilmos püspök és vértanú

Apor Vilmos 1892. február 29-én, ősi székely nemesi család gyermekeként, Segesváron látta meg a napvilágot. Édesapja Háromszék vármegye főjegyzője volt. Altorja volt az Apor család székhelye. A család birtokában volt a közeli Bálványosvár, amely a tatárjáráskor sok székelynek nyújtott menedéket. Az Apor család tagjai a protestantizmus erdélyi elterjedésének idején is hűségesek maradtak a katolikus egyházhoz. Így Apor Vilmos is vallásos katolikus családban nőtt fel, és már öt-hatéves korában ministrált. Középiskolai tanulmányait a jezsuiták iskoláiban végezte, majd az Innsbrucki Egyetem Hittudományi Karán tanult, ahol teológiai doktorátust is szerzett. Pappá szentelése után rövid ideig Gyulán volt káplán, 1917 őszétől pedig a nagyváradi teológia prefektusa és dogmatikatanára.

1918 augusztusától Gyula város plébánosaként működött. Papi tevékenységét XIII. Leó pápa Rerum novarum című szociális enciklikája határozta meg. 1919-ben a kommunista hatalomátvétel után a megyei direktórium betiltotta az iskolai hitoktatást. Apor plébános és a hívek erélyes fellépésére a kommunista vezetők mégis engedélyezni kényszerültek azt.

Ő volt a Gyulai Földmunkás Szövetkezet elindítója és lelkes támogatója, hogy a kubikusok mostoha helyzetén segíthessen. Fő szervezője volt a Gyulán 1924-ben tartott III. Alföldi Katolikus Nagygyűlésnek. Ezen az egyházi vezetők is felszólaltak, köztük a pápai nuncius és Prohászka Ottokár püspök is. Nem szűntek meg hangsúlyozni a hit és a munka szoros összetartozását. Lelkes támogatója volt a Kerkai Jenő által szervezett KALOT-nak, és a fiatalság valláserkölcsi nevelésének.

1941-ben XII. Piusz pápa báró Apor Vilmost, a szegények plébánosát a győri egyházmegye püspökévé nevezte ki. Apor püspök pártfogolta a győri egyetemistákat, támogatta a KALOT munkáját. Főiskolákat szervezett, és mindent megtett a magyar mezőgazdaság fellendítéséért. Anyagi segítséget is nyújtott. Személyes kapcsolatban állt a munkásokkal és az ipartelepek dolgozóival. Gyárakat, bányákat látogatott. Legényegyletet alapított, aminek tagjait segédek és inasok közül toborozták.

1943 áprilisától a magyar parlament felsőházának tagjává választották. Híveivel, fiataljaival mindent megtett az akkori liberális és marxista eszmék letöréséért, amelyek nagyban veszélyeztették a magyar nép lelki életét és nemzeti hagyományait. Horthy Miklós kormányzót megpróbálta rávenni arra, hogy szakítson Hitlerrel, és Magyarország lépjen ki a második világháborúból.

1944-ben a győri légitámadások után a helyszínen vigasztalta a sebesülteket. Közülük sokakat a Püspökvárban vagy más menedékhelyeken szállásolt el. Védelmébe vette a zsidókat, elítélte a támadókat. A győri Gestapo útján üzente Hitlernek: “Az isteni törvények a Führert is kötelezik. Eljön az idő, amikor a világ és Isten ítélőszéke előtt felelnie kell tetteiért.” Gyűjtést rendezett a zsidók javára, és a plébániák papjait utasította, hogy segítsék az átvonuló deportáltakat. A győri Püspökvár és a püspökség épületei is megteltek zsidó és nem zsidó üldözöttekkel. Akárcsak Erdélyben Márton Áron, ő is életét és szabadságát kockáztatta értük.

1945. március 30-án Apor Vilmos püspök sorsa is beteljesedett. A szovjet csapatok elfoglalták Győr városát. Betörtek a Püspökvárba is. A püspök saját pincéjében bújtatta el az asszonyokat és a lányokat, s maga állt a pinceajtó elé, hogy tisztaságukat megvédhesse az erkölcstelen és primitív orosz katonasággal szemben. Nagypénteken délután öt óra tájban ezért rálőttek. Megmenteni már nem lehetett. Húsvét vasárnap este sorsa válságosra fordult, és másnap hajnalban nemes lelkét visszaadta Teremtőjének.

Mindszenty bíboros írja róla naplójában: „A jó pásztor életét adja juhaiért.” (Jn 10,11) Halála előtt megbocsátott gyilkosainak. Megköszönte Istennek, hogy elfogadta áldozatát, és felajánlotta azt az édes magyar hazáért és az egész világért. 1945. április 2-án halt meg.

II. János Pál pápa 1997. november 9-én boldoggá avatta.

Istenünk, te Boldog Apor Vilmos püspöknek megadtad, hogy életét feláldozza juhaiért. Közbenjárására add meg nekünk, hogy szent akaratodhoz mindig hűségesek legyünk, és testvéreink üdvösségén fáradhatatlanul munkálkodjunk. Ámen.

Katona István püspök