Péliföldszentkereszt

Amikor legutóbb arra jártam a Máriaúton – a Gerecsében Bajót és Mogyorósbánya környéke ez – és közeledtem, varázslatos zene erősödött egyre. Mintha égi zene szólna, nem hittem a fülemnek. Harangok, marimbák, csengők, xilofonok? Aztán megláttam és felderültem: egy középiskolás csoport – szalézi diákok – koncerteztek a szabadtéren lévő kongatókkal. Régi kegyhely, hordozza a történelmünket. Először 1265-ben és 1291-ben említik az okiratok. Ekkortájt a templomos lovagok lakták. 1273-ban már kis kápolnát építettek ide a csodatévő vizet adó szent kúthoz. Amit a csodákból dokumentáltak, hogy 1730-ban egy sántán született gyermek itt csodálatosan meggyógyult. A legenda azt is elmondja, hogy egy juhász juhai a legelő egy bizonyos pontján térdet hajtottak, s ezen a ponton egy keresztet találtak. Ezen a helyen alakították ki a búcsújáróhelyet (És ezzel meg is van a kegytemplom titulusának eredete: Szent Kereszt Templom.). 1735-ben Esterházy Imre prímás építtette barokk kegytemplomát a középkori templom helyén. Felépül a zarándokszállás a nazarénusoknak, akik 1763-1770 között működnek itt. Utánuk a pálos rend telepedett le, nem sokáig. 1913-től a kegyhelyet a Don Bosco Szalézi rend veszi át. A második világháború után 1950-ben a szalézi rendet feloszlatják (mint az összes többit), vagyonát elkobozzák. A rendház bányászképző iskola, majd fogház lesz . 1992-ben a szalézi rend visszakapta az elkobzott rendházat és a hozzá tartozó létesítményeket. Azóta ismét zarándokhellyé vált. A stációk domborművei, amelyek különösen szépek, Metky Ödön szobrászművész alkotásai, 1935-ből.

Szabó Tamás