Zarándokolni…

E témakörben az elmúlt évtizedben többször írtam a zarándoklásról, a zarándokutakról, személyes élményekről, még arról is, miképp kapcsolható össze a lelki tartalom a mozgással, a mozgásszervi bajokkal, melyek tanult szakmám részét képezik. Nem lesz könnyű máshogy, más szemszögből megközelíteni a témakört, amiről oly sokan írnak, tudományos megközelítésben is.

A keresztény zarándoklat egyik alapvető motivációs tényezője volt már régen is a világi javak hátrahagyása, Jézus követése a hontalanságban, amint ezt Márk evangéliumában olvashatjuk: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem.” (Márk 8,34)

Ugyancsak a mozgatórugók közé tartozott a különböző betegségekben szenvedők gyógyulásának előmozdítása, a gyógyulást követő hála kifejezése, valamint az elhunytak lelki üdvének biztosítása, melyek érdekében a hívek elzarándokoltak különböző kegyhelyekre. Néhány esetben a menekülést is a zarándoklatot ösztönző oknak tüntették fel, jóllehet mindez nem tartozott a vallásos motivációk közé. Háborúk, különböző természeti katasztrófák esetében is előfordulhat, hogy akár népcsoportok zarándokútra keljenek, de mellékes célként is megvalósulhatott mindez. Bármilyen meglepő, olyan profán indítékok, mint kíváncsiság, kalandvágy, dicsőségvágy is szerepelhet egy-egy peregrináció során. Ezeket érhetjük tetten egy lovagi zarándoklat okán vagy csak a mindennapok szorításából menekülő ember kikapcsolódási vágya által vezérelve.

A betegek, fogyatékkal élők gyógyulásuk érdekében különböző kegyhelyeket látogattak meg, ahol a szentek közbenjárását kérték, alkalmanként zarándok fogadalmat téve nyertek el testi-lelki gyógyulást, vissza-visszatérve gyógyulásuk helyszínére. A középkori zarándokokhoz hasonlóan a ma embere is nagyjából hasonló célokkal kel útra, hátrahagyva itthoni életét, megtisztulást, megnyugvást keres. A környezet, a komfort változott: vonaton, kerékpáron, autóval ill. gyalogosan kel útra a zarándok. Van futózarándoklat is, ami a futás és a zarándoklat közös élményét adja, két közeli mozgásforma találkozása. Futás a testnek, imádság a léleknek egy áldott helyen. Népszerű a motoros zarándoklat, az ország több pontjáról indul.

A magyar gyalogos zarándokutak közül a legismertebbek: Mária-út, Szent Márton- út, Szent Erzsébet-út, Magyarok- útja, Szent Jakab-út, Gyöngyök-útja. Az úti célok közül a Mária kegyhelyek a legnépszerűbbek. Valamennyi forma és cél megegyezik abban, hogy „Amíg szívem dobog, Szűz Mária nem szűnik szeretni téged soha. Szívem szerelme, hódolat szaván sóhajt föl hozzád: Üdvözlégy Anyám” „Atyaisten szép leánya, Mária segíts! Fiúisten édesanyja, Mária segíts!”

A zarándoklat feltételez egyfajta nyitottságot, szellemi irányultságot, az út ideje alatt a figyelem élesedik, minden történésnek, személynek, jelnek szimbolikus jelentése van. Ezek tükrözik milyen állapotban, élethelyzetben vagyunk, fejlődési lehetőség is. Több szakrális út összekötése zarándoklattal erősíti, élővé teszi az ott jelenlévő ősi tudást, áldást. Így kapcsolódik össze múlt és jelen egy szép testi-lelki megtisztulásban, őseink szeretetét is magunkkal víve a hétköznapokba, ahova zarándokutunk után visszatérünk.

Dr. Nardai Ilona

NÉZŐPONT – Gondolatok az egészségről: Dr. Nardai Ilona műsora kéthetente keddenként 9:50-kor és 22:50-kor (augusztus 9., 23)