Székely János atya elmélkedései a húsvéti helyszínek alapján

Püspök atya elmélkedéseit a Mária Rádióban hallgathatják meg nagycsütörtökön, nagypénteken, nagyszombaton és húsvét vasárnap, minden nap 14:30-kor.

A Getszemáni kert – Nagycsütörtök

Jeruzsálemtől keletre van egy kert, amely fákkal van tele, és ahol Jézus a kísértéstől óvja tanítványait. Az embernek egyből az eszébe jut a Paradicsomkert, amely Édenben volt, keleten, ahol fák nőttek, s ahol az első ember elbukott a kísértésben. Az első emberről sehol sem írja a Biblia, hogy Istent segítségül hívta volna. Jézus, az új Ádám mást sem tesz, mint szólongatja az Atyát. Ádám nemet mondott Istennek, igent mondott a Gonosznak, és így elveszítette a Paradicsomot. Jézus, az új Ádám igent mond Istennek, egy olyan igent, amely az életébe kerül, és visszaszerzi az elveszített Paradicsomot.

Jézus azt egész lényével tudta és érezte, hogy ez az Atya akarata, hogy erre vezeti és hívja őt. Ezért mond igent. Nem értelmi belátásból, hanem sokkal mélyebben születik meg a lelkében a keresztre kimondott igen. Jézus nagy döntése itt születik meg, a Getszemáni kertben. A keresztúton már csak végigviszi ezt a megküzdött, vér és verejték közt megszületett döntést. Az életünk nagy döntései a lelkünk legmélyén születnek meg, a szívünk szentélyében.

A jeruzsálemi Getszemáni kert megszentelt földjén imádkozni, virrasztani olyan kegyelem, amit alig-alig lehet szavakba foglalni. Itt a zarándokok gyakran életre szóló igeneket mondanak ki, erőt kapnak a maguk keresztjének szeretettel teli hordozásához.

Keresztút – Nagypéntek

A Via Dolorosa, a fájdalmak útja az a hely, ahol az emberi történelem legnagyobb drámája lezajlott. Jézust nem a lábai, hanem a szíve vitte fel a Golgotára. Az irántunk való szeretete, az Atya iránti hűsége. Ha valaki hajnalban elindul Jeruzsálem utcáin, a Via Dolorosa kövein, érzi az itt lehulló isteni vércseppek megtisztító, újjáteremtő erejét, a Krisztus keresztjéből fakadó forrást. Jézust felsegítik a Golgota sziklájára. Halálakor a templom függönye kettéhasad. Az a függöny, amely addig eltakarta Isten arcát, az Ő jelenlétét az emberek elől. Most az emberiség megláthatja Isten igazi arcát, és ez az arc könnyekkel és vérrel van teli. Jézus, az új Főpap, belép a Szentek Szentjébe a saját vérével, és kiáltja Isten új nevét: hogy „Isten szeretet” – halálosan szerette ezt a világot. A kereszten feltárul Isten titka, felragyog a szeretet titka. A mi életünkben is így van ez. A kereszt óráiban derül ki, hogy milyen emberek vagyunk igazából, a kereszten árad ki Isten szeretetének folyama a világra.

Nagypénteken lépjünk oda a szeretet nagy titkához. Megrendülve boruljunk le a kereszt előtt. Engedjük be ezt a forrást az életünkbe. Mondjunk igent mi is az önátadásban való életre, a magunk keresztútjára, a szülés fájdalmaira, amelyek által mi is életet adhatunk.

A húsvéti sír – Nagyszombat

A Golgota környéke valaha kőfejtő volt Jeruzsálem egyik kapuja mellett. Az egyik sziklát meghagyták, ez lett kivégzőhellyé a rómaiak idején. A sziklafalakba barlangsírokat is véstek, sok ilyen mindmáig megmaradt a mai Szent Sír-bazilika oldalkápolnái falánál. A feltámadás örömhírét egyetlen napig sem lehetett volna hirdetni, ha ez a sír, amelybe Nagypénteken este Jézus testét helyezték, Húsvétvasárnap nem lett volna üres.

Az üres sírt asszonyok találták meg. A korabeli zsidó mentalitás szerint az asszonyok tanúságtételét nem fogadták el, nem tartották szavahihetőnek. Ha az üres sír megtalálásának elbeszélését később találták volna ki, akkor biztosan nem asszonyokról szóltak volna benne. Jézus sírja húsvéti sír, üres sír. A mi halálunk is titokzatos kapu, átlépés Isten örök szeretetébe és békéjébe. A test hordozórakétáját ledobva az evolúció csúcsán az ember át tud lépni Isten örök világába.

A Szent Sír-bazilikában tölteni egy-egy átvirrasztott éjszakát – ahogyan ezt némely zarándok megteszi – a mennyei világba emeli az embert. Az éjszaka közepén égbe szálló görög ortodox, örmény, majd katolikus liturgia átmossa, felemeli a zarándok szívét abba a világba, ahol nincs többé halál, sem gyász, sem jajkiáltás.

Feltámadt – Alleluja!

Isten örök szeretet: Atya, Fiú és Szentlélek örök önátadása, életáradása. Ebből a titokból lett a világ: az atommagok és elektronok tánca, a nyíló virágok, az égen úszó felhők, a férfi és a nő szerelme, a nevető gyermekarcok. Szeretetből lettünk. Arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni, hogy az életünket ajándékká tegyük. Jézus Húsvétjában ez a Titok jelent meg a múló, véges világban: Isten elpusztíthatatlan, örök Élete. „Az Élet megjelent!” – ahogyan János apostol írta (1Jn 1,2). Ez az Élet legyőzhetetlen, halhatatlan, elpusztíthatatlan. Húsvét arra hív, hogy élj szeretetben, önátadásban! Élj önfeledt, nagylelkű, önmagadat nap mint nap odaadó szeretetben! Ha így élsz, akkor részese vagy Isten el nem múló, halhatatlan Életének. Akkor már át is mentél a halálból az életre. Akkor a szívedben ez a dallam zeng, még a nehéz órákban is: „Feltámadt – Alleluja!”

Székely János püspök atya