KÁNIKULA

„Kánikula a Közép-Európában rendszerint május vége és augusztus vége között előforduló, több napon át (időnként több hétig) tartósan magas nappali maximum- és éjszakai minimum-hőmérsékletekkel járó, általában csapadékszegény időszak. A szó latin eredetű, a Nagy Kutya (Canis Maioris) csillagkép (és az egész égbolt) legfényesebb csillaga, a Szíriusz latin nevéből (Canicula, azaz „kiskutya”) származik, mivel a mediterráneumban a nyár beköszönte a Szíriusz felkeltével esik egybe. Közép-Európában kialakulásában gyakran jelentős szerepet játszanak az észak-afrikai (szaharai) eredetű légtömegek.” (Wikipedia)

A magyar nyelvben a kánikula szó először a 16. században fordul elő: „hő hónap” értelmezéssel. A latin szó más nyelvekbe is bekerült: például az olaszban „canicola”, a franciában „canicule”. A németeknél a „Hundstage”, az angoloknál a „dog days” jelenti a kánikulai napokat; ők a latin „dies caniculares” szókapcsolatot fordították le. A hosszan tartó hőség még az egészséges szervezetben is komoly egészségi problémákat okozhat. Ha a szervezet huzamosabb ideig van kitéve magas hőmérsékletnek, a hőháztartás felborulhat, ennek következtében pedig az alábbi tünetek jelentkezhetnek: vérnyomás-ingadozás, gyengeség, fejfájás, hányinger, izomgörcsök, álmosság, ödémásodás, alvás- és koncentrációzavarok, megnő az embólia- és infarktusveszély, erősödik a gyulladáshajlam, lassulnak a reflexek, csökken a szellemi aktivitás.

A fő veszély a kiszáradás, a fokozott izzadással járó folyadék- és sóvesztés. Szapora lesz a szívműködés, kiszárad a száj, izomgörcs lép fel, végső esetben eszméletét veszti a beteg.

A másik nagyon fontos veszély a napszúrás. A tünetek általában abból adódnak, hogy a szervezet egyre kevésbé képes fenntartani a megfelelő belső hőmérsékletet. Ennek következtében kábultság, hányinger, fejfájás, súlyosabb esetben erős fejfájás, zavartság, eszméletvesztés, láz léphet fel. A beteget minél előbb hűvös helyre kell vinni, és ha ágynyugalom esetén sem javul, kórházi kezelésre van szükség.

Nyáron, kánikulában nemcsak a hőség lehet ártalmas a szervezetre, hanem az UV sugárzás is, mely árthat a bőrnek, a szemnek, kialakulhat bőrdaganat, szürkehályog. A sugárzás mértéke vízparton, homokos vidéken megsokszorozódik. Fontos a megfelelő hosszú ujjú, szellős bő ruházat; kalap, kendő, fényvédő szerek a bőrtípus és az egyéni fényérzékenység alapján. A déli órákban nem szabad a napon tartózkodni! Ha rendelkezésre áll légkondicionáló berendezés, akkor ajánlott a kinti hőmérsékletnél csak néhány fokkal alacsonyabb hőmérséklet beállítása.

Rendkívül fontos a folyadékpótlás, amivel nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, mert a kiszáradás észrevétlenül előállhat. Nem javasolt az alkohol, és a túlzott kávéfogyasztás. Az izzadással járó sóvesztés pótlására érdemes sportitalokat fogyasztani. Hőség esetén a munkavállalók védelmét törvény írja elő. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a szívbetegek. A szív oxigénhiányos állapotba kerülhet, és nem lesz képes követni a megfelelő tempót, ingadozik a vérnyomás, az elmeszesedett ér, a szűk csatorna nehezebben tudja elszállítani a vért. Az elektrolitokat pótolni kell, hisz a kánikula megnöveli a szervezet igényét: a káliumot, kalciumot, magnéziumot, kloridot nagyobb mennyiségben kívánja. A rendszeres gyógyszerszedőknek érdemes konzultálni háziorvosukkal a gyógyszerek esetleges dózisváltoztatása miatt. A hőség próbára teszi szervezetünket, vigyázzunk magunkra!

Végezetül álljon itt egy vers:

Rónay György – Nyári zenekar
„Eredben ellankad a vér, a nap
sziszegve csap le rád.
Ó, zengő sugarak! a sejtjeidben
meglapul a világ,
csattan a víz és sárgán bugyborognak
a nyári trombiták…”

Dr. Nardai Ilona

NÉZŐPONT – Gondolatok az egészségről – Dr. Nardai Ilona műsora (kéthetente keddenként 9:50-kor és 22:50-kor július 12. és 26.)