Minden látható és láthatatlan dolgok

Mi tesz különlegessé egy egyházi iskolát? A gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium végzős tanulójaként úgy gondolom, hogy az itt töltött négy évem alatt megtaláltam válaszomat a kérdésre. Mivel az Egyház a legkülönlegesebb alapítás itt a Földön, sőt e világon is túlmutat, így egy jó iskola betölti feladatát már azzal, ha Krisztus örökségét hitelesen adja tovább.

Mielőtt gimnazista lettem, nem hallottam a premontrei rendről, de amint idekerültem, igazán elvhű és élő közösséget ismertem meg. Az atyák és testvérek cselekvően bevonják a diákságot az Egyházzal együtt lélegzésbe. Nem csak a tanévnyitón hangzik el pár szó a vallásos életről, hanem ez meg is valósul év közben: tanulóidőnket végigkíséri a liturgia. Ennek részei mind az ünnepeken bemutatott szentmisék, heti szentségimádások, mind a zsolozsmába vagy egy misztériumjátékba való bekapcsolódás.

A 900 éves hagyományok szépsége rengeteget ad nekem az első perctől fogva; és tanít is, nem „langyos-kereszténységre”, hanem az Istennek járó legnagyobb tisztelet megadására. Kórustagként betekinthetek a szolgálat örömébe és abba, mekkora hatalmas zenei, irodalmi és liturgikus kincse is van a mi Egyházunknak.

A kápolna lett a kedvenc helyem az iskolaépületben. Tudom, hogy bármikor elvonulhatok ide, ha egy kis csendre vagy biztonságra van szükségem. Ennek a biztonságnak az érzése, melyet olyan sokszor tapasztalok, nagyon is megalapozott. Az eddig leírtak a közösség látható jelei, van viszont ezen túl egy láthatatlan támasz: a közbenjárás. Rengeteg kegyelmet tapasztaltam meg ittlétem alatt, és biztos vagyok benne, hogy ez annak a folyamatos imaháttérnek is köszönhető, melyet a rendtagok biztosítanak nap mint nap értünk, diákokért.

Gerencsér Anna

2 thoughts on “Minden látható és láthatatlan dolgok

  • 2022.04.10. at 20:41
    Permalink

    A szerző neve lemaradt, sajnos.

    Reply

Hozzászólás a(z) MRMagazin bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük