Ferenc pápa pünkösdről

„Ma szenved a világ, sebeket hordoz. Súlyosan sebzett világban élünk, mely szenved, különösen a legszegényebbekben, akiket ellöktünk magunktól. Amikor minden emberi bizonyosság szertefoszlik, akkor a világnak szüksége van arra, hogy elvigyük neki Jézust. Szüksége van az evangéliumról szóló tanúságtételünkre, Jézus evangéliumára. Erre a tanúságtételre pedig csak a Szentlélek erejében vagyunk képesek.

Rászorulunk arra, hogy a Lélek új szemet adjon nekünk. Meg kell nyitnia elménket és szívünket, hogy a jelennel és a jövővel a megtanult lecke birtokában tudjunk szembenézni: egyetlen emberiséget alkotunk! Nem üdvözülünk egymagunkban! Senki sem üdvözül egymagában! Senki! Szent Pál a Galatáknak írt levelében kijelenti: „Nincs többé zsidó és görög, nincs szolga és szabad, nincs férfi és nő, mert ti mindannyian egyek vagytok Krisztus Jézusban” (Gal 3,28). Egyetlen test vagyunk, melyet a Szentlélek ereje, a Jézus által megígért Lélekben való keresztség tart össze. Tudjuk ezt, tudtuk ezt, de a világjárvány, melyen keresztülmegyünk, sokkal drámaibb módon megtapasztaltatta ezt velünk.

Egy új valóság felépítése a kötelességünk. Az Úr fogja ezt végbevinni, mi pedig együttműködhetünk vele: „Íme, újjáteremtek mindent!” (Jel 21,5).

Amikor kijövünk majd ebből a világjárványból, már nem tehetjük azt, amit korábban tettünk, és nem tehetjük úgy, ahogyan korábban tettük. Nem, minden más lesz! Minden szenvedés hiábavaló lett volna, ha nem építünk együtt egy igazabb, igazságosabb és keresztényibb társadalmat, nem szavak szintjén, hanem valójában; olyan valóságot, amely keresztény életvitelre vezet bennünket. Ha nem dolgozunk azon, hogy felszámoljuk a szegénység világjárványát abban az országában, ahol élünk, abban a városban, ahol lakunk, akkor ez az időszak hasztalan volt.”

Az oldalt szerkesztette: Hrabóczki József Sándor
Lektorálta: Kovács Lajos SJ