Környezetbarát étkezési tippek
Az élelmiszer iránti igény folyamatosan nő, miközben egyre aggasztóbb és aggasztóbb hírek
érkeznek Földünk egészségével kapcsolatban. Az édesvízkészleteink és a biológiai sokféleség
csökkenéséhez, a növekvő szén-dioxid kibocsátáshoz, a talaj minőségének romlásához sajnos
jócskán hozzájárul az ipari mezőgazdaság. A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok
negyedéért például az élelmiszeripar felel, a Föld édesvízkészletének kb. 70%-át pedig a
mezőgazdaság használja. Habár sokszor érezhetjük úgy, hogy egyénként kevés a ráhatásunk a
nagy globális jelenségekre, mégis minden egyes döntésünkkel egy-egy szavazatot adunk le.
Nagyon fontos tehát, hogy mi kerül az asztalunkra, hiszen minden egyes falattal képesek
vagyunk változtatni a világon. A Felelős Gasztrohős Alapítvány három fő csapásvonalat
határoz meg, amelyen érdemes elindulni, ha szeretnénk zöldebbé tenni étkezésünket.
Együnk helyi, szezonális terményeket!
Pár évtizeddel ezelőtt a boltok, piacok polcain ritkán találhattunk egzotikus vagy szezonon
kívüli zöldséget, gyümölcsöt, élelmiszereket, mára azonban természetessé vált, hogy a tél
közepén is ehetünk epret vagy paradicsomot, és nyáron is beugorhatunk a boltba egy
banánért. Ezek a termékek azonban akár több ezer kilométerről is érkezhetnek, az út során a
szállítás révén rengeteg károsanyagot bocsátva a levegőbe. Mivel hosszú-hosszú napokat,
heteket utaznak, sokkal több csomagolóanyagra, valamint vegyszeres kezelésre van szükség a
szállításhoz, mely sem a bolygónak, sem a mi egészségünknek nem tesz jót. A szezonon
kívüli termények sokszor szintén külföldről érkeznek, de ha hazánkban is termelik ezeket, azt
rengeteg energiát, vizet használó üvegházakban teszik. Ha tehetjük, érdemes figyelni a
címkéket, származási helyeket, valamint a szezonális termények listáját, hiszen így nemcsak
környezetbarátabb, de sokkal színesebb és ízletesebb ételeket ehetünk. Nyúljunk vissza a régi
idők emlékeihez, hagyományaihoz, mert ezek sokat segítenek a szezonális étkezésben. Ha
pedig télen is szeretnénk élvezni tavaszi, nyári finomságokat, az import helyett tartósítsuk
vagy fagyasszuk le szezonban a zöldségeket, gyümölcsöket.
Fogyasszunk kevesebb, de jobb minőségű hús- és tejterméket!
Az ipari hústermelés a mezőgazdaság legkörnyezetterhelőbb ága; a mezőgazdasághoz
kapcsolható üvegházhatású gáz (klímaváltozásért felelős gázok) kibocsátásának közel feléért
felel, ez a kibocsátás nagyobb, mint a teljes közlekedési szektoré. Ráadásul rengeteg
természetvédelmi területet, esőerdőt pusztítanak el azért, hogy a területükön takarmányt
termeljenek a haszonállatok számára. Emellett az állattenyésztés igen vízigényes folyamat is,
egy kb. 25 dekás marhahús-pogácsa előállításához például annyi vízre van szükség, amennyi
egy ember 3 évre elegendő ivóvizét fedezné. Egészségünk szempontjából is jó, ha tartunk
húsmentes napokat, több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest fogyasztunk. Amikor állati eredetű
termékeket választunk, ha tehetjük, válasszunk szabadtartásból, háztáji körülmények közül,
bio vagy ökológiai gazdaságból származó termékeket. Ha a vegetáriánus vagy teljesen
növényi alapú ételek egyelőre idegenek számunkra, alkalmazzuk a „kevesebb láb” elvét az
étkezésünk során, és először vörös hús helyett fogyasszunk szárnyast, majd szárnyas helyett
inkább hazai halat, majd vegetáriánus ételeket.
Az élelmiszer érték, ne pazaroljuk!
Globálisan az élelmiszerek egyharmada a szemétben végzi. Csak az Európai Unióban 88
millió tonna élelmiszert pazarolunk el, amelynek megtermeléséhez vizet, energiát, földterületet használtak. Magyarország az EU-s átlaghoz képest kevésbé számít pazarlónak, azonban a hazai háztartásokban is évente 65 kg/fő/év a kidobott élelmiszer mennyisége. Azonban kis odafigyeléssel ez az óriási szám könnyen csökkenthető lenne. Érdemes például
listával vásárolni, és megtervezni a heti menüt. Ha túl sokat főztünk, fagyasszuk le a
felesleget, vagy adjuk oda egy rászorulónak. Tegyünk különbséget a fogyaszthatósági idő és a
minőségét megőrzi jelzés között; utóbbit általában tartós termékeken találjuk, a feltüntetett
dátum után is érdemes megszagolni, megnézni a terméket, amennyiben nem találunk rajta
változást, elfogyaszthatjuk. Használjuk fel, amit lehet; a zöldségek héjából alaplevet, az
almáéból ízletes teát készíthetünk, a retek vagy répa leveléből pedig finom szendvicskrémet.
További maradékmentő tippeket találhatunk a Felelős Gasztrohős Alapítvány weboldalán is.
Szabó Eszter