Szent Anna – ünnepi Palóc Búcsú Balassagyarmaton
Az év jeles napjai sorában nyárközepi kiemelkedő ünnep Szent Anna napja. Kultuszának sokrétűsége folytán szakrális építészetünkben is megjelenik templomok, kegyhelyek, kápolnák patrónusaként vagy szoboroszlopokon. Érsekvadkerten emelt kultuszhelye egyszerre szolgált útmenti és temetőkápolnaként, míg ipolytarnóci temetőkápolnája egyúttal kistáji zarándokhely is. Szent Anna búcsújáró helyei a Palócföldön egész hálózatot alkotnak, ha az előző kultuszhelyhez hozzávesszük a bujáki, lőrinci, hangonyi, hanyipusztai kápolnákat, a bélapátfalvai Gilitka-kápolnát, és a felvidéki Körtvélyes, Rudnok, Kisperlász kegyhelyeit, melyeken kívül Mátraverebély- Szentkút egyik fontos búcsúnapja is Szent Anna kultuszát szolgálja. Gyöngyöshalászon Szent Annának, a templom védőszentjének külön szoborszéke van, melyet végighordoznak a körmeneteken. Így Szent Annának is külön dajkája és hordozó leánygárdája van.
Szent Annának a nép szakrális tudatvilágában különös helye, hivatása volt. Anna a palóc, de az egész hazai katolikus asszonynépnek kiváltságosan tisztelt szentje: magtalanok, áldott állapotban levők, női betegségben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak. Főleg pünkösd utáni kilenc kedden böjtöltek – gyermekáldásért, könnyű szülésért –, amely nagyjából éppen névünnepével fejeződött be. Ezt az időszakot a mezőkövesdiek „szentannakedd” néven emlegették, és kultuszát pápai búcsúkiváltságok is lendítették. A Szent Annának szentelt kedd évszázadokon át, még a 19-20. század fordulóján is asszonyi dologtiltó nap volt. Ereklyéiből, főként ujjaiból a középkori keresztesháborúk után Nyugatra is jutott, és az egyházilag alkalmazott hozzáérintés révén számuk megsokszorozódott.
A balassagyarmati Szentháromság-templom kegyura, az apostoli gróf Balassa Pál 1759-ben létesített Szent Anna oltárt, és 1747-ben szintén szerzett Szent Anna-ereklyét Rómából, amit rokokó ezüst tartóba helyeztetett. A balassagyarmati Szent Anna-oltár régi kultuszából nőtt ki a Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú a végső honfoglalás 1100. évében, 1996-ban. Azóta évente a Szent Anna-naphoz (július 26.) közeli vasárnapon valósul meg a Palóc Búcsú. Az Anna-oltárnál végzett ájtatosság után a templom előtt rendeződik az ünnepi menet, elöl az országhatáron innenről és túlról érkező településenkénti viseletes csoportok. Az ünnepi menet a főúton haladva ér a Palóc Múzeum palóc kápolnájához és feszületéhez, ahol imádság hangzik Szent Annához nemzetünkért és a hazáért. A búcsúmise a szabadtéri színpadon kialakított oltárhoz szerveződik. A meghívott püspök megáldja a nagycsaládokat, a gyermekáldásra vágyókat, a nagymamákat és az unokákat.
Limbacher Gábor
(Fotó: MTI/Komka Péter)